Pikó felpörgött – egy nagy vécécsészét csinál Józsefvárosból

Pikó felpörgött – egy nagy vécécsészét csinál Józsefvárosból

2020.03.07. | Nullker

A haverok és a politikai műmájerek dúskálnak zsetonban, fejlesztésekre és közbiztonságra annál kevesebb jut a VIII. kerületben. Tetszettek „forradalmat” csinálni...

Tovább
Sztrájk jöhet a BKV-nál – kösz, Karigeri!

Sztrájk jöhet a BKV-nál – kösz, Karigeri!

Tovább
Déri képmutatása: cinkos sunnyogással védi az elítélt jobbikost

Déri képmutatása: cinkos sunnyogással védi az elítélt jobbikost

Tovább

Áremelkedés után elbizonytalanodó ingatlanpiac Csepelen és a déli agglomerációban

2015.09.22.

Habár még éppen csak véget ért a nyár, egyelőre úgy tűnik, hogy nem dübörög annyira az ingatlanpiac, mint az a tavaszi hónapokra jellemző volt. Legalábbis ami a csepeli, dunaharaszti és szigetszentmiklósi ingatlanpiacokat illeti. Ennek ellenére Csepelen minden meghirdetett lakásra találnak vevőt az ingatlanközvetítők.

A XXI. kerületben most minden lakást el tudnak adni az ingatlanosok, ráadásul magasabb áron, mint egy évvel korábban - jelezte Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlanirodák csepeli és szigetszentmiklósi irodájának vezetője. Ugyanakkor Dunaharasztira és Szigetszentmiklósra most egy kicsit lassabb ingatlanpiac jellemző, mint pár hónappal korábban. Egyértelműen kirajzolódott egy nyári visszaesés az ingatlanközvetítő szerint, aki úgy fogalmazott, hogy a korábban jellemző “úgymond fellendülés” némileg megtorpant ezeken a részpiacokon.



A családi házak övezete

Azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni az itteni ingatlanpiac megítélésekor, hogy a Csepel-sziget és környékének településein nagyobb részben családi házakból áll a kínálat. A családi házak pedig egy olyan szegmensét jelentik a budapesti ingatlanpiacnak, amely még mindig szenvedi a válság hatását, és rápillantva elég vegyes képet láthatunk. Az emberek többnyire az olcsóbb, gazdaságosan fenntartható, így általában kisméretű, de ehhez képest nagyobb szobaszámú lakásokat keresik. És a családi házak egy része bizony nem ebbe a kategóriába tartozik.

Nem véletlen, hogy családi házakat is elsősorban 12-13 millió forintért keresnek a vevők, ezen árszint felett folyamatosan mérséklődik a kereslet. A 30 millió forint feletti árakon már csak a fokozottan energiatakarékos, akár passzívház minősítésű, valamint olyan “extra kivitelezésű” ingatlanokat lehet eladni, melyek minősége és egyedisége kivételes - például úszómedencét vagy kandallót alakítottak ki bennük.

Nagyobb igény még az újépítésű ingatlanok iránt mutatkozik, és akad itt-ott építkezés is - főleg Szigetszentmiklóson -, a kínálat azonban nem tudja kielégíteni teljes mértékben a keresletet. Az érdeklődés növekedésének talán köze van a CSOK, azaz a Családok Otthonteremtési Kedvezményének júliusi indulásához is - vélekedett Marosvölgyi Gabi. Az új építésű ingatlanok között elsősorban iker- és családi házakat találunk, melyek jellemzően 21,9-22,5 millió forint környéki áron kelnek el.

Csepel és a felkapott környékek

Ha visszatérünk Csepelre, akkor azt látjuk, hogy bár az ingatlanközvetítők minden lakásra találnak vevőt, azért vannak kifejezetten preferált övezetek, ahol az átlagosnál gyorsabban tudják értékesíteni az ingatlanokat. Leginkább talán a királyerdei rész keresett a XXI. kerületben, és értelemszerűen ez a legdrágább is. Errefelé is elsősorban felújítandó ingatlanokra vadásznak a vevők, melyek ára 22-23 millió forintnál kezdődik, és egészen a 30 millió forintos szintig tart. Ezekért az összegekért el is kelnek ezek az ingatlanok – jegyezte meg a Balla Ingatlanirodák szakértője. Emellett nagyobb érdeklődés a felkapottabb lakóparkokban található új és újszerű ikerházak iránt mutatkozik, akár 30 milliós árszint felett is.



Ami a téglaépítésű lakásokat illeti, többek között Csepel központjában, a Kossuth Lajos utca környékén lehet őket az átlagos értékesítési időnél gyorsabban eladni. Emellett felkapott résznek számítanak a sétányok: a Puli, a Cirmos, a Csikó sétány és környéke, de a Szent László úti lakótelepen található lakásokra is viszonylag könnyen találnak vevőt az ingatlanközvetítők. Utóbbiaknál 12-13 millió forintos eladási árra számíthatunk. Végül pedig kedvelik még a vevők a Rákóczi liget lakóparkot, ahol 12-16 millió forintért vehetünk lakásokat.

20-30 százalékos áremelkedés a paneleknél

A panelek ára - ahogy mindenhol Budapesten - Csepelen is jelentős mértékben megemelkedett az elmúlt egy év során. Míg egy éve az előbb említett Szent László út környékén még akár 5,7 millió forintért is lehetett panellakást kapni, addig mára egy ilyen ingatlan ára 8-9 millió forint környékére kúszott fel.

Sőt, arra is volt példa, hogy a Kossuth Lajos utcában - ami meglehetősen forgalmas utcája Csepelnek - is el tudott adni ingatlanközvetítő 10 millió forint fölötti áron panellakást. Ha az átlagokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az egy évvel ezelőtt 6-7 millió forintért eladható, felújítandó panellakásokat most 8-9 millió forintos árért tudjuk értékesíteni – tette hozzá Marosvölgyi Gabi.

Amihez még ennél is olcsóbban hozzá lehet jutni, azok a házrészek, és sokaknak talán meglepő lehet, de ezekre is jelentős a kereslet. Azt viszont tudni kell, hogy míg korábban 4,5-6 millió forintért kelt el egy-egy felújítandó házrész, addig ezek ára is felkúszott a 7-8 millió forintos szintekig, úgyhogy itt sem számíthatunk most már extrém alacsony árakra.

Inkább a felújítandót keressük

Jellemző egyébként, hogy a vevők most inkább a felújítandó otthonokat keresik: azaz nagyjából 70 százalékuk inkább felújítandó lakást akar vásárolni, és csak 30 százalék szeretne a készbe költözni, úgy hogy lehetőleg már semmihez se kelljen hozzányúlni. További tendencia - ami máshol is jellemző egyébként Budapesten -, hogy a minél kisebb rezsijű ingatlanokat keresik az emberek, azaz a nagyobb méretű házaikat igyekeznek kisebb házra cserélni, illetve olyan társasházi lakást keresnek helyette, amihez egy kis kert is tartozik.

A korábban jellemző agglomerációs kiáramlás, illetve az erre adott későbbi reakció, a Budapestre beáramlás mostanra megállt, úgy tűnik, hogy kialakult egy egyensúly. Most az jellemző, hogy Szigetszentmiklósra Budapestről érkeznek vevők, de persze az is, hogy Szigetszentmiklóson belül költöznek kisebb vagy nagyobb lakásba a már régebb óta itt lakók. Csepelre ugyancsak jellemző, hogy a kerületen belül költöznek az emberek, bár az érdeklődők nagyjából 20-30 százaléka valamelyik belső kerületből érkezik, és kifejezetten kertes, családi házat keresnek.

A megjósolhatatlan jövő

Ami a közeljövőben hatással lehet a hazai ingatlanpiacra, az még mindig a devizahiteles elszámolásokkal, a forinthitelekkel kapcsolatos. Az ingatlanközvetítő várakozásai szerint a forintosítás hatása még csak az elkövetkező hónapokban fog lassan kibontakozni, amikor sok hitelfelvevő jön rá, hogy a kialakult törlesztőrészleteket már nem tudják és nem is akarják tovább fizetni, úgyhogy várhatóan nagyobb számú lakás kerül majd a piacra az elkövetkező hónapokban. Kérdés, hogy miként tudják ezeket értékesíteni, hogy reagálnak a növekvő kínálatra a vevők, és mozdulnak-e az árak.

Amire viszont egyértelműen kirajzolódott az igény, azok az új építésű házak, lakások. Ezeket a jelenlegi kínálatnál jóval nagyobb számban szívná fel a piac. Az azonban egyelőre nem látszik világosan az ingatlanközvetítő szerint, hogy az évek óta visszafogott és már jelentős mértékűvé duzzadó igényt a közeljövőben miként fogják kielégíteni a beruházók és a kivitelezők.

Címkék: Csepel

Kővel, kő nélkül

2015.09.02.

Egy zarándokhely háromszáz éve

Budakeszi határában az erdő szélén áll méltóságteljesen egy templom, a város szimbolikus jelentőségű kulturális öröksége.

A makkosmáriai Angyalok Királynéja tiszteletére felszentelt kegytemplom hiteles története a XVIII. századba nyúlik vissza. 1731-ben egy Traub János nevű legény a Budakeszi határában fekvő szőlősbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Így indult útjára a máig ható történet és az imameghallgatások, csodás gyógyulások fontos zarándokhellyé emelték a helyet.

Augusztus végén ennek a sokat látott kegyhelynek, mozgalmas, közel háromszáz éves története elevenedett meg a templom kertjében. Egy olyan helyé, amely többször szinte teljesen megsemmisült, az emberek hite által Isten kegyelméből a történelem legszörnyűbb időszakaiban mégis újjáéledt és túlélt minden világégést.  Egy olyan történet, melynek a ma embere számára is erőt adó tanulságai vannak. Az Istenre figyelő embernek Isten segítségével semmi sem lehetetlen. Ezt sugallja a darab címe is: Kővel, kő nélkül. Akár éppen áll a templom, akár éppen nem: a Teremtő jelen van és munkálkodik. Az övéi tudják ezt, és ha kitartanak, a hitük gyümölcse sem marad el.  Ezt üzeni nekünk, mai embereknek Varga Lóránt történelmi játéka. Az összefogás példás bizonyítéka a fenti gondolat megértése, hiszen a Város Önkormányzata, művelődési központja, civil szervezete a Szépítők Egyesület és egyházai a római katolikus és református is együtt dolgoztak az elmúlt hónapokban a színházi előadás sikeréért.

A színházi este rendezője Lázár Csaba, zeneszerzője Laczó Zoltán Vince, aki a helyi sváb zenei hagyományokat is beleszőtte zenéjébe valamint a budakeszi polgárok és hivatásos színészek közös munkája messze felülmúlta a várakozásokat, a három estén több mint ezer ember volt kíváncsi az előadásra. Az előadások előtt napokkal elfogytak a jegyek. Tapintható volt a szeretet és az összefogás ereje.

Remélem a sok áldozatos munkát megbecsülve, meg is őrzik ezt a kincset és évről-évre újra bemutatják, megmutatva mindenkinek, mekkora ereje van egy hitben élő közösségnek.

Hanczár János

Címkék: Agglomeráció

Gyurcsány csókja az anarchistán

2015.08.25.

„Ki szeret és párra nem találhat,

oly hontalan,

mint amilyen gyámoltalan

a szükségét végző vadállat.” (József Attila)


Részlet Lestyánszky Ádám 2015 január 23-án, a budapestbeacon.com-on megjelent interjújából:

Budapest Beacon: Volt már fogorvos, önkormányzati képviselő, Kocsis Máté tanácsadója, vendéglátós, a Józsefvárosi Városüzemeltető Szolgálat vezetője. Most éppen mi?

Szabó Gábor: Mozgalmár, és blogger. Ez egy életív. Fogorvos azért lettem, mert amikor felvételiztem, akkor még a Kádár-rendszer volt, én soproni vagyok, és azt láttam, hogy abból a rendszerből viszonylagos kívülállóságot lehet biztosítani azzal, ha az ember fogorvos. Akkor jogásznak vagy közgazdásznak elmenni egy érdekes történet lett volna, mert be kellett volna állni a rendszerbe. Aztán közben rendszerváltás volt, amibe elég keményen beszálltam. 88-89-ben szamizdatokat terjesztettem az orvosi egyetemen, hallgatói önkormányzatot alapítottam, a fogorvos-karon szakkollégiumi újságot adtam ki, később az orvosi egyetem Medikus című lapját is én alapítottam. A politika abban a pillanatban, ahogy közelebb került a rendszerváltás, azonnal elindult bennem. Én alapvetően egy közéleti ember vagyok. Fogorvosként dolgoztam aztán 8 évig, de már mellette kollégiumot igazgattam – ami szintén nem egy közösségmentes tevékenység -, és 95-ben beléptem az SZDSZ-be. Megvártam az országgyűlési és az önkormányzati választásokat, számomra ugyanis mindig gyanúsak, akik választások előtt lépnek be egy pártba. Onnantól dolgozgattam már az SZDSZ-ben is, de valójában csak 98-tól, Csécsei Béla országgyűlési kampányába szálltam be.

Budapest Beacon: Miért “Tuareg”?

SzG: A sivatagi harcos, aki a legnehezebb körülmények között is képes küzdeni.


Szabó Gábor a „most éppen mi” kérdésre augusztus 20-a után nyugodtan válaszolhatja, hogy Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes csókosa és cinkosa. Mert ha már civilből kevés maradt a nagy szabadságharcosnak, akkor gyorsan merített az Apró Antal-villa lakójának szemellenzős-bézbólsapkás aktivistáiból. Ugyanis Józsefváros Önkormányzatának ünnepi megemlékezésére DK-s aktivisták élén vonult be az elvnélküli, a majd’ minden pártot és politikai csoportosulást már megkörnyékező anarchista.

A két szükségét végző vadállat (az anarchista és a böszme) egymásra talált tehát.

Szabó bevallottan azért jelent meg a rendezvényen, hogy „meghekkelje” a kerületi megemlékezést (ha Kocsis Máté kerületi polgármester beszédében a menekültek ellen „uszít” – de nem uszított…). Egyedül azonban nem megy. Ezért a magyar politikai élet bohócától és főkócosától kért segítséget és kapott is. A felvételeken jól látszik,

hogy Gyurcsány legfőbb és egyik leghangosabb demagóg híve ott masírozik a belvárosi harcos mögött. És itt megdőlt minden hangzatos érv – „a nagy demokraták kizárása az állami ünnepségről” – kristálytisztán kirajzolódik: itt bizony előre eltervelt, megkomponált hőzöngés volt napirenden.

Ám a polgármester még ezt is keresztülhúzta. Az ünneplők megdöbbenésétől kísérve szót és mikrofont adott a rendbontónak, aki remegő hangon, hebegve-habogva mondta el „ünnepi beszédét”, amelynek lényege az utolsó mondat volt, nem kicsit fenyegető tónusban: Polgármester úr, még találkozunk!

Valószínűleg. 

De a hazáját feljelentő (és a facebook népe által Petőfivel illusztrált) Gyurcsánnyal bizonyára hamarabb. Ha máshol nem, akkor Kossuth téren. Gyurcsány ott szokott (húsz percekre…) éhség sztrájkolni (ahova Vadai beugrik napi egy órára, ahogy volt szíves bejelenteni egykoron…), Szabó meg ott dönti meg sátrában a rendszert. Zsák a foltját.

Csak az nem világos, hogy két gyakorló idióta csókváltására miért pont egy békés és emelkedett nemzeti ünnepet kellett díszletként használni? Miért nem lép választási koalícióra a DK és a kemény 30 főt számláló Nincs Alku Párt (Szabó)? Miért kell kirendelni az RTL Klubot és az indexet egy előre megtervezett – szó szerint balul elsülő – akcióhoz? Miért nem hívják a stábokat a hálószobájukba egy édes négyesre? (Klára és Ági biztosan örömmel osztozna a médiával a két férfin).

A méltatlan incidens után Kocsis Máté belső vizsgálatot indított és szabálytalansági eljárást kezdeményezett. Ennek lezárulta még egy-két hét. Azt azonban már most kijelenthették, hogy „a magyar államalapításra emlékező józsefvárosi ünnepséget provokátorok zavarták meg, ordenáré és közönséges molinókkal, hasonló stílusú bekiabálásokkal”. A kerület szerint a csoportot vezető Szabó Gábor jelenleg vádlottak padján ül, a józsefvárosi közvagyon ellen elkövetett milliós nagyságrendű bűncselekmények miatt. Kocsisék elfogadhatatlannak tartanak és visszautasítanak minden provokációt és agressziót, különösen egy nemzeti ünnepen.

A sajtót – különösen az erre nagyon is fogékony, és „épp ott lévő” balliberális részét – bejárta, hogy „Megütöttek egy nőt Kocsis Máté rendezvényén”. Az önkormányzat erre is reagált: „Az atrocitásban érintett személyek semmilyen megbízást, kérést nem kaptak az önkormányzattól a rendezvény biztosítására. Úgy tudjuk, a két csoport tagjai között korábbi, személyes konfliktus okozta az összetűzést. Az önkormányzat elnézést kér a békés megemlékezőktől, akik nem azért jöttek el az ünnepségre, hogy ilyen provokációnak és agressziónak szemtanúi legyenek Szent István napján.”

A történet ennyi. Lenne. De gyaníthatóan a Parlamentben és a médiában is folytatódni fog. Meg a Kossuth téren. Addig, amíg – példás előrelátásról tanúbizonyságot téve – a Gyurcsányék által bezárt OPNI újra nem nyit. Két páciens már van.

Címkék: Józsefváros

Ezeket a cikkeket olvastad már?