Az a képviselő, aki nem jár az ülésekre nem kap fizetést Csepelen

Az a képviselő, aki nem jár az ülésekre nem kap fizetést Csepelen

2016.11.02. | Nullker

Sok fontos előterjesztés szerepelt a csepeli képviselő-testület előtt a legutóbbi ülésén, ám a baloldaliak igazán nem a 100 milliós beruházásokkal kapcsoltos …

Tovább
Remek lesz a nyár a Bókay-kertben

Remek lesz a nyár a Bókay-kertben

2016.07.11. | Ferjancsik

Jó közösség és sok program várja a kerületben táborozó gyerekeket a XVIII. kerületi Bókayi-kertben. A legtöbb turnust és programot a Bókay-kerti napközis tábor, illetve a Városgazda Utánpótlás Akadémia sporttábora kínálja a nyár végéig.

Tovább

2 ÉV ALATT 2 FORINT, AVAGY TERÉZVÁROSI KÖZÖNY

2017.07.19.

Rémisztő képek járták be a hírműsorokat 2014. július 15-én (és a rákövetkező napokban) a lángoló Kodály köröndi palotáról, a világörökségi területen fekvő Andrássy út 83-85. épületéről. A Blogstar bloggerei már akkor aggódó figyelemmel követték írásaikban a lakók sorsát és az önkormányzat erőfeszítéseit, és az évforduló alkalmából most sem tesznek másképpen. Kérdéseinket jóhiszeműen elküldtük Terézváros önkormányzatának, de sajnos a remélt jó hírek helyett lesújtó válaszok érkeztek.  Ráadásul a két legfontosabbat lepasszolták a május végén felbukkanó új közös képviselőnek. Mintha az önkormányzat is szerényebb erőfeszítéseket tenne…

A terézvárosi polgármester, Hassay Zsófia 2014 júliusának végén egy kampányfilmet forgatott, amelyen egy számlaszámot is megadott. Tudtunkkal tavaly ilyenkor a 2014-es 15 997 forint volt a számlán. A tragédia óta három év alatt mennyi érkezett be, illetve ha költöttek belőle, akkor mire költötték?

Az Ön által említett bankszámlán – melyet a Kodály köröndi ház megsegítésére nyitott 2014 nyarán az önkormányzat – összesen 15 999 forint gyűlt össze. A közös képviselővel való egyeztetést követően, 2017 márciusában a számlát az önkormányzat megszüntette, és a rajta lévő összeget az Andrássy út 83-85. szám alatti társasház bankszámlájára utalta át.

Magyarul: az elmúlt 2 évben 2(!), azaz kettő forint került a számlára! Egészen elképesztő. Ha nem csak a közelgő 2014-es önkormányzati választás kampányfellángolása (bocs, lakók!) lett volna az a pillanatok alatt elkészített film, hanem valóban komoly segítőszándék, akkor kizárt, hogy csak ennyi gyűlt volna össze.

Semmilyen szinten nem volt promotálva, frissítve, a legegyszerűbb PR-eszközökkel a környéken népszerűsítve, a helyi, Terézváros című hírharsonában lapszámról lapszámra folyamatosan hirdetve. (Mondjuk, valamit ebből érezhettek a környéken lakók már 2014-ben is, hiszen ez volt az egyetlen körzet, ahol megverték a Fidesz-KDNP jelöltjét, ráadásul egy jogerősen elítélt korábbi szoci alpolgármester révén…).

De lépjünk – még ha nehezen is – ezen túl, és nézzük a ház biztosításának kérdését, amelyet tavaly annyival intéztek el, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt per van folyamatban.

Hol tart a per az épület biztosítása kapcsán?

A per – melyben felperes a társasház – egyelőre az úgynevezett jogalapi résznél tart, azaz azt vizsgálja a bíróság, hogy a biztosítónak kell-e fizetnie, vagy sem. A biztosítónak az a perbeli védekezése, hogy erre a tűzkárra nem vonatkozott a biztosítás, mert kizárta azt a kockázatot, amely építési tevékenységből ered, és szerinte a perbeli tűz ilyen volt, mert a tető szigetelését végezték. Egyelőre tanúkat hallgatott meg a bíróság a biztosítás megkötésére vonatkozóan (alkuszok és a két korábbi közös képviselő), és meghallgatták azt a két munkást is, akik a tető szigetelését végezték. A továbbiakban a bíróság szakértőt fog kirendelni, akinek a feladata a tűz okának meghatározása, figyelemmel arra is, hogy a párhuzamosan folyó közigazgatási perben a bíróság megsemmisítette azt a határozatot, amely szerint a tűz oka építési tevékenység.

Magyarul: lényegileg sehol.

Azért valami konkrétumot csak megtudunk, így nem adtuk fel a kérdezést.

2015-ben egy posztra kommentben azt írta Terézváros önkormányzatának sajtóosztálya, hogy „Az önkormányzat folyamatosan egyeztet a társasház tulajdonosaival, hogy az épület kálváriájára megnyugtató megoldás szülessen”. Tavaly létrejött egy Projekt Bizottság. Mit tett az eltelt 1 év alatt? Egyáltalán: mit csinál ez a bizottság, kik a tagjai?

Ebben a kérdésben a ház közös képviselője az illetékes.

Az első szép passzolás. Dicséretükre váljék, hogy megadták Venczel Edit elérhetőségét, aki készségesen válaszolt, amelynek lényege: kerestek befektetőt, ami sikerrel is járt, ám volt egy felszámolás, amiből egy cég megvette a 22,5% tulajdoni hányadot. A ház nélkülük nem csinálhat semmit. A cég tett egy ajánlatot, hogy a tetőtérért cserébe elvégzi a felújítást.

Eddig ebben nincs döntés.

És következett a riasztó képeket anno borzongva-aggódva figyelő magyar közvélemény számára legfontosabb kérdés az önmagát gondoskodónak tartó Önkormányzathoz.

Hány lakó költözött vissza?
Kérjük, ebben a kérdésben is a ház közös képviselőjét keresse!
Magyarul: a saját választópolgáraik sorsát illetően sincsenek tisztában a tényekkel és/vagy ennyire közönyösek.

A közös képviselő ismét korrekt: 7 lakó költözött vissza.
A 67-ből.

Ha érzelmet, odafigyelést és lelki támogatást nem is, de pénzt legalább adtak valamennyit.

Eddig mennyit költött az önkormányzat a lakókra. (Kifejezetten a polgárokra fordított összeget szeretnénk megtudni.)

Az önkormányzat 2015. szeptember 30-áig 44 millió forintot fordított a tűzeset miatt otthonuk elhagyására kényszerülő, lakhatásuk megoldásához segítségét kérők támogatására. Ez családokra bontva 1 millió 630 ezer, személyenként 628 ezer forintos támogatást jelentett. Ezen kívül 2015. november 1-től 7 család, 2016-ban egész évben 3 család + 1 család 8 hónapon át, 2017-ben pedig 2 család részére a terézvárosi önkormányzat havonta 50 ezer forint/család rendkívüli bérleti-díj támogatást folyósít. Ez 2017. május 31-ig összesen 3 millió 400 ezer forintot jelent. Három család lakhatásáról a mai napig az önkormányzat gondoskodik, két család részére pedig havonta 50 ezer forint/család rendkívüli bérleti-díj támogatást folyósít. Így a családok lakhatásának támogatására fordított összeg 2014. július 15-től 2017. május 31-ig 48 millió 886 ezer forint).

Egy esztendeje ezt kérdeztük: „Van-e tervük az épülettel – lévén közel 11%-os tulajdonrészük van –, illetve jelentkezett-e befektető/vevő jelölt az elmúlt esztendőben”? Ezt válaszolták: „Az önkormányzati tulajdoni hányaddal kapcsolatos álláspont, hogy a tulajdonosi közösség többségének támogatását élvező megoldási lehetőségek figyelembevételével történik döntés az önkormányzati tulajdoni hányad sorsáról. Van olyan befektető, amelyet érdekel a tetőtér megvásárlása, beépítése, de egyelőre csak tapogatózó tárgyalások zajlanak a ház képviselőivel”.

Kérdésünk: hova jutottak a tapogatózással?

Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanok sorsáról úgy szándékozik dönteni, hogy az mindenekelőtt az ott élők érdekét szolgálja. Ezért ha szükséges, megválik a tulajdonjogától, hogy elősegítse a megrongálódott ház mielőbbi újjáépítését. Ennek a módját most az önkormányzat szakértői vizsgálják.

Magyarul: nesze semmi, fogd meg jól! Már megint!
Érthetetlen ez a közömbösség a közösség iránt. A ház rohad, lakói otthonunkon kívülre kényszerítve, önkormányzati vállvonogatás a perre hivatkozva és a lényegi kérdések az új közös képviselőre lepasszolva.
És 2 év alatt 2 forint a segítő, adománygyűjtő számlán, amit mindennek jelképeként meg is szüntettek.
Terézváros, Kodály körönd, világörökség – 2017.

Címkék: Terézváros

Az a képviselő, aki nem jár az ülésekre nem kap fizetést Csepelen

2016.11.02.

Nem kapnak fizetést azok a csepeli önkormányzati-képviselők, akik nem vesznek részt a testület munkájában – számolt be róla a csepel.info.

A szabályok értelmében csak akkor veszíti el egy politikus a mandátumát, ha egy éven át nem jelenik meg a képviselő-testület, vagy az országgyűlés ülésein. Ha indokot szolgáltatnak a távolmaradásukra, akkor nyugodtan lóghatnak. Csepelen azonban más lehet a helyzet, mert a képviselők úgy döntöttek, hogy csak annak jár a fizetés, aki megdolgozik érte.

Természetesen a baloldali képviselők hagyják ki a legtöbb ülést. A DK-s Borka-Szász Tamás például a tanácskozások kétharmadát hagyta ki, de a szocialista Szenteczky János és a balliberális Horváth Gyula is kiváló munkakerülő.

Fotó: csepel.info

Lazult a fegyelem Csepelen, emiatt benyújtottak egy olyan javaslatot, amely arról szólt, hogy aki igazolatlanul hiányzik, az nem kap fizetést. Teszem hozzá: bármelyikünket azonnal kirúgná a főnöke, ha csak egy napot is mulasztana szó nélkül.

Az előterjesztés tárgyalása előtt gyorsan megvitattak a képviselők néhány százmilliós beruházással kapcsolatos tervet – azért lehetett hatékony a vita, mert a baloldali képviselők hallgattak, mint hal a szatyorban –, majd amikor a fizetésekkel kapcsolatos indítvány került elő, akkor kitört a hiszti. Több, mint egy órán át tartott a parázs vita – ez már érdekelte a balliberális képviselőket is, hiszen ez már a zsebükre ment.

A legtöbbet amúgy Horváth Gyula bukott, hiszen az egykori polgármester-jelölt félévi fizetését javasolta visszavonni a testület, de az MSZP Takács Krisztiánnak is fájt az 50 ezres büntetés, hiszen sokszor hangsúlyozta, hogy ez neki óriási érvágást jelentene.

Az előterjesztést végül a testület elfogadta, a baloldali képviselők tiltakozása ellenére is.

 

Címkék: Csepel

Józsefváros tiszteleg a hősök előtt

2016.10.23.

Kocsis Máté polgármester ünnepi beszéde:

Tisztelt Józsefvárosiak! Kedves Ünneplők!

Köszöntöm Önöket az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján, a véres harcok egyik szimbolikus helyszínén, a Corvin közben. 

1956-ról szinte lehetetlen személyes érzésektől elvonatkoztatva, tárgyilagosan beszélni. Bár korunknál fogva sokunknak nincs saját emléke az akkor történtekről, mégis tudjuk, tanultuk, de mindenképpen valahogy érezzük, hogy azokban a napokban olyan dolog történt Magyarországon, Budapesten és Józsefvárosban, ami alapjaiban határozta és határozza meg mai is életünket, nemzeti identitásunkat, szabadság-felfogásunkat.

Szüleink, nagyszüleink vagy tanáraink elmeséléseiből szinte mindenkinek van egy saját története. Itt, a Józsefvárosban különösképpen így van ez, hiszen a forradalom a körülöttünk lévő utcákban kezdődött. Itt dördültek el az első lövések, itt tartottak legtovább a harcok és a legtöbb hősi áldozatot is talán itt követelte az elnyomó hatalom elleni önfeláldozó küzdelem. Itt szinte mindenki részese volt a történéseknek.

Voltak, akik a Magyar Rádiónál hallgatták a 14 pontot a piros kabátos lánytól. Voltak, akik a harcoló forradalmároknak főztek a Práter utcai iskola konyhájában. Voltak, akik Józsefváros kórházaiban ápolták a sebesülteket. Voltak, akik az egykori Köztársaság téren a szocialista pártháznál követelték a fogvatartottak szabadon engedését. Olyanok is voltak itt, akik puskagolyók kereszttüzében egyik ház kapualjától a másikig lopózva hírnökként vitték az üzeneteket a forradalmárok csoportjai között, és voltak, akik csak csendes tiltakozással szemlélték ablakaikból az eseményeket vagy aggódón követték a rádió híreit.

Tisztelt emlékezők!

Egykoron azok is itt voltak, akik ezeken az utcákon hagyták az életüket. Akik vérüket adták az elnyomóknak hazájuk függetlenségének reményéért cserébe. Rájuk emlékezünk és általuk kivívott szabadságunkat ünnepeljük ma.

A forradalom rajtuk keresztül nemcsak a múltunk, hanem a jelenünk része és a jövőnk alapja is. A hősök emléke, a róluk szóló történetek velünk élnek és időről időre felhívják a figyelmünket arra, hogy mi, magyaroknem ajándékba kaptuk szabadságunkat, hanem nagy árat fizettünk érte. Nem először a történelmünk során. Figyelmeztetnek minket arra is, hogy a nagy hatalmak szorításában nemzeti szuverenitásunk törékeny, ezért mindent, de mindent meg kell tennünk annak óvásáért.

1956 ezért több,mint egy fejezet a történelemkönyvekben, október huszonharmadika pedig sokkal többet jelent, mint egy piros betűs napot a naptárban. 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Hatvan év telt el. Világosan látszik az akkori események történelmi jelentősége, hogy ma békében, a hősökhöz méltón emlékezhetünk. Úgy gondolkodhatunk és úgy fogalmazhatunk a nyilvánosság előtt a forradalomról és résztvevőiről is, ahogyan azt megérdemlik, tisztelettel és büszkeséggel. Ez is a mi szabadságunk része. Ez az, ami nekik nem adatott meg.

1956-ban honfitársaink szabadságvágya mindennél erősebb volt, legyőzték félelmeiket. Bármilyen kicsi volt az esély a győzelemre és bármilyen nagy volt a fenyegetés, nem féltek áldozatot hozni.

„Ruszkik haza” – ez a felkiáltás zengett országszerte. Az elnyomás alatt élő magyar nép, a szabadság népe azt mondta: "elég volt!" És bátran kiállt a nemzeti függetlenségért a nagyhatalommal szemben. Több nyugati országban támogató diáktüntetések kezdődtek, Varsóban hatalmas tömegdemonstráció volt melletünk, Temesváron pedig 2500 diák gyűlt össze szolidaritása kifejezéseként. 

A forradalmat a túlerő ugyan leverte és kegyetlen megtorlás következett, 1956 azonban mégsem volt hiábavaló, mégsem volt kudarc. A szabadság szelleme ugyanis győzedelmeskedett az elnyomás felett, és egészen 1989-íg kísérte el a magyarokat, azóta pedig egyik sarkalatos öndefiníciónk fundamentuma, mely szerint: a szabadság népe vagyunk. Ezért, és függetlenségünkért minden korban meg kell harcolnunk, mert mindez elidegeníthetetlen részünk.

2016 a szabadság éve. Lehetőség, sőt büszkén vállalt kötelesség a tiszteletadásra, de egyben feladatot is szab. Tennünk kell róla, hogy a hősök az őket megillető, méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben. Az emlékezésen keresztül pedig helytállásuk történetét generációról generációra kell adnunk, hogy az utókor számára is irányt mutassanakés hogy felhívjuk a figyelmüket rá, hazánk hosszú idő után és nagy áldozatok árán visszanyert szabadságát nekik is kell megőrizniük majd

Józsefvárosban büszkén vállaljuk ezt a feladatot és tisztelettel őrizzük a hősök emlékét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Budapest, 2016. október 23.

Címkék: Józsefváros

Kétéves a köröndi tűz – továbbra sincs semmi

2016.07.20.

Blogunk szerzőit mélyen megdöbbentette a 2014. július 15-ei brutális tűz az Andrássy út 83.-85. száma alatt, amelynek során a világörökség részét képező Kodály köröndi palota tetőtere és harmadik szintje vált a lángok martalékává. Tavaly a Sugárút bloggere már kíváncsiskodott, hogy 365 nap alatt történt-e valami. Kiderült, semmi. 

Reménykedtünk, hogy 2 év alatt már csak történt valamilyen – tényleges – előrelépés az ügyben. Tévedtünk. Kérdéseinket elküldtük Terézváros Önkormányzatának, amelynek sajtóosztályáról – Bundula alpolgármesterre hivatkozva – az alábbi válaszokat kaptuk. 

A terézvárosi polgármester 2014. júliusának végén egy kampányfilmet forgatott, amelyen egy számlaszámot is megadott. Tudtunkkal tavaly ilyenkor 15 997 forint volt a számlán. Az azóta eltelt egy év alatt mennyi érkezett be, illetve ha költöttek belőle, akkor mire költötték?

Az alszámlára az eltelt egy év alatt nem érkezett befizetés, és egyelőre nem használtuk fel ezt a pénzt.

(Mégis mire várnak? Nem kellene újra meghirdetni a számlaszámot? Nem értjük… - a szerk.) 

Egyeztettek-e a közös képviselővel a társasház biztosításáról? Hírek szólnak arról, hogy ez tűzkárra nem volt érvényes. Igaz-e ez?

A Fővárosi Törvényszék előtt per van folyamatban az épület biztosítása kapcsán vagyonbiztosítási szerződés teljesítése iránt. A társasház véleménye szerint a biztosítás kiterjed az ilyen tűzkárra is, ezt a biztosító vitatja, ezért még nem fizetett. A bíróság dönt majd ebben a kérdésben.

Székely Imolával tárgyalnak-e még, vagy már más képviseli a ház ügyeit?

A társasház közgyűlésének döntése alapján 2016. április 1. napjától a közös képviselői feladatokat nem a Székely Imola (Hogart Kft.) látja el, hanem a Szelei és Serfőző Kft. 

Tavaly egy posztra kommentben azt írta Terézváros önkormányzatának sajtóosztálya, hogy „Az önkormányzat folyamatosan egyeztet a társasház tulajdonosaival, hogy az épület kálváriájára megnyugtató megoldás szülessen”. Milyen eredményre jutottak ezek az egyeztetések, született-e megnyugtató megoldás? Ha igen, akkor mi.

Az elmúlt egy évben a társasház öt alkalommal tartott közgyűlést. Sajnos ezeken a közgyűléseken fontos kérdésekben nem volt egységes a tulajdonosok álláspontja, és a korábbi közös képviselet is hagyott kis kívánnivalót maga után munkáját tekintve. Az önkormányzati álláspont pedig az, hogy a tulajdonosi közösség többségének támogatását élvező megoldási lehetőségeket támogatja. A társasház 2016. június 21. napján tartott közgyűlésen született döntés Projekt Bizottság létrehozásáról, amely remélhetőleg elmozdulást jelent az épület műszaki állapotának helyreállítására vonatkozó végleges megoldás megtalálásában. 

Hány lakó költözött vissza?

Információink szerint jelenleg a Kormányhivatal előtt egyfajta használatbavételi eljárás van folyamatban az épület lakhatóvá nyilvánításával kapcsolatban, melyhez szükséges szakértői anyagok, szakhatósági engedélyek beszerzéséről a társasház közgyűlése a 2016. június 21. napján tartott közgyűlésén döntött. 

Eddig mennyit költött az önkormányzat a lakókra. (Kifejezetten a polgárokra fordított összeget szeretnénk megtudni.)

Az önkormányzat az épület életveszély-elhárítási és veszélytelenítési munkálataira 261 millió Ft-ot fordított. Az önkormányzat 2014. július hónapban, a tűzesetet követően 41 érintett család részére 3.150.000 Ft gyorssegélyt fizetett. Az épületben lakó, állandó lakóhellyel rendelkező azon tulajdonosoknak, akik a lakhatásukat önerőből nem tudták megoldani, különböző megoldások formájában a lakhatás biztosítására az önkormányzat 44 millió Ft-ot fordított. 

Van-e tervük az épülettel – lévén közel 11%-os tulajdonrészük van –, illetve jelentkezett-e befektető/vevő jelölt az elmúlt esztendőben?

Az önkormányzati tulajdoni hányaddal kapcsolatos álláspont, hogy a tulajdonosi közösség többségének támogatását élvező megoldási lehetőségek figyelembevételével történik döntés az önkormányzati tulajdoni hányad sorsáról. Van olyan befektető, amelyet érdekel a tetőtér megvásárlása, beépítése, de egyelőre csak tapogatózó tárgyalások zajlanak a ház képviselőivel. 

Magyarul: semmi, az égvilágon semmi nem történt azóta egy közös képviselő cserén túl, csak tapogatózás egy esetleges érdeklődővel. A lakók pénzt nem kaptak, vissza nem költözhetnek. A Köröndön a tűz után csak a sárdagasztás a folyamatos. Mégis igaza lenne a Sugárút blog szerzőjének?

Remek lesz a nyár a Bókay-kertben

2016.07.11.

Jó közösség és sok program várja a kerületben táborozó gyerekeket a XVIII. kerületi Bókay-kertben. A legtöbb turnust és programot a Bókay-kerti napközis tábor, illetve a Városgazda Utánpótlás Akadémia sporttábora kínálja a nyár végéig.

A Bókay-kert létesítményei egyébként a nyár folyamán éppúgy várják az érdeklődőket, mint az év más részeiben. A kalandpark, a sportpályák, a játszóterek, a strand, az uszoda a táborozók mellett a többi kerületi gyerek és felnőtt pihenését is szolgálják ilyenkor is.

A napközis tábor augusztus 19-ig hétfőtől péntekig tartó heti turnusokban fogadja a jelentkezőket. A tábori díjakkal kapcsolatos információk olvashatók a www.bp18.hu oldalon, és itt találhatók a telefonszámok is, amelyeken érdeklődni lehet. Az akadémia a legnépszerűbb sportágakban egészen augusztus 26-ig hirdet táborokat.

A Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt. és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által alapított Városgazda Utánpótlás Akadémia az egyik legfontosabb záloga annak, hogy a kerületben egészséges, kihívást kereső, a versenyeken pedig tisztességesen helyt álló generációk nőhessenek fel.

Az Akadémia nem titkolt célja, hogy a kerületben azok a sportágak is szerephez jussanak, amelyek eddig nem találták a helyüket; hogy tovább bővítsék a sportolási lehetőségeket és a választható repertoárt; hogy a kerületi sport-infrastruktúra folyamatos fejlesztésével minőségi és nélkülözhetetlen szolgáltatást jöjjön létre.

Semmelweis napi ünnepségen Sándor Máriát senki nem hiányolta a Jahn Ferenc Kórházban

2016.07.05.

Városvezető vendégek az ünnepségen. A polgármesterek közt Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre vezetője is látható a képen.

Majdnem 20 ezer orvost és 80 ezer ápolót érint az ősszel induló bérrendezés az egészségügyben, amire összességében 100 milliárd forintot fordít két év alatt a kormány. Az emelkedő bérek érintik az ápolókat, a szakorvosokat, a szakgyógyszerészeket, a kórházi gyógyszerészeket, a szakorvosjelölteket, a mentősöket, és ha minden jól megy, a szociális ágazat mintegy 93 ezer dolgozóját is. A Semmelweis nap alkalmából pedig – összhangban a kormányzati célokkal – Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata is hozzájárult ahhoz, hogy a kórház anyagilag is tudja honorálni a munkatársak kiváló teljesítményét.

Kalózhajó Csepelen 

2016.06.09.

Csepel vitéz szigete visszavonhatatlanul elindult a polgárosodás útján. Az Árpád apánk főlovászmesteréről elnevezett sziget és annak vezérhajója, a XXI. kerület megszűnt a munkásromantika fellegvárának lenni. Lehet, hogy ehhez egy kalózhajó is kellett, de a polgári kormányzat alatt egyre több olyan terv valósul meg, amire a bolsevik virulás nyugdíjasai is indián derűvel tudnak tekinteni, hiszen mégiscsak az unokák örömére készült el a ma nyíló különleges játszótér.     

A csepeli Kis-Duna part nagy attrakciójaként hirdeti az önkormányzat az új játszóteret. És tényleg az. Van ott minden: a mozgássérült gyerekek számára kerekesszékes hinta, vagy éppen baba-mama hinta is, amit az anyukák és a kicsik egyszerre használhatnak.  Ott a kalózhajó, ami természetesen teljesen biztonságos és látványnak sem utolsó.

Azért nézzük csak meg egy kicsit, hogy a mi is történt az utolsó öt és fél évben. 2010 óta 52 km csatorna épült, ezzel megvalósult Csepel teljes csatornázottsága. Három nagy város-rehabilitációs, városfejlesztő program volt, több mint négymilliárd forint értékben. Megkezdődött a királyerdei utak leaszfaltozása, de a lakótelepi és a családi házas körzetek játszóterei is megújultak. Teljesen megújult és megszépült a Tamariska domb valamint az Akácfa utcai Kiserdő, megújult Csepel valamennyi fontosabb tere, a közterületeken pedig virágágyások vették át a gyomok helyét. Óvodai fejlesztésekre is több mint 400 milliót költött az önkormányzat, de jutott pénz tornaterem-felújításra és fitnesz-parkok építésére is.

A rendszerváltás utáni évtizedekben lepusztult és részben kiprivatizált csepeli Kis-Duna part felújítása 2011-ben kezdődött. Először a hajléktalan-telepeket kellett felszámolni. Később fokozatosan újult meg a partvonal egy-egy újabb szakasza. A strand téliesítésével lett itt uszodaBMX-pályafitnesz parkok, több kilométeres parti közvilágítás, de megújult a Daru domb, a parti sétány és az Ifjúsági Tábor is. A közelmúltban még a kiprivatizált és teljesen lepusztult Napközis Tábort is vissza tudta vásárolni az önkormányzat. Ott azóta megkezdődött a menthetetlenül leromlott állapotú épületek bontása: helyén ugyanúgy közcélú hasznosítást szeretne az önkormányzat, ami a part többi részén valósult meg.   

Címkék: Csepel

Jó kezekben a Ráckevei-Soroksári Duna-ág

2016.04.20.

A Ráckevei-Soroksári Duna-ág hazánk egyik legjelentősebb természeti kincse. Hosszasan lehetne sorolni természeti értékeit a napon sütkérező mocsári teknősöktől egészen gyönyörű úszólápokig. Az arra járó turistától, evezősöktől a szakhatóságokig minden szereplőnek tennie kell azért, hogy megőrizzük és még tovább fejlesszük ezt a páratlan területet! Az eddig elért környezetvédelmi eredményekről és a további stratégiai feladatokról tartott konferenciát a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Megköszönve a vízi növényzet túlszaporodásának megfékezésében nyújtott segítséget egy problémafeltáró térkép elkészítését javasolták a környék városvezetőinek.  A cél, a terület közösségi jellegének erősítése és a természetvédelem!

Címkék: Soroksár

Terítéken a polgármesterek - Interjú Borbély Lénárddal

2016.03.26.

"2010-hez képest óriási mértékben bővültek Csepel gazdasági lehetőségei. Stabil, biztonságot nyújtó anyagi háttérrel vágunk neki a következő éveknek" – mondta Borbély Lénárd a kerület fideszes polgármestere, akit a megválasztása óta eltelt idő eredményeiről, munkahelyteremtésről, valamint a Kis-Duna parttal kapcsolatos terveiről is faggattunk.

Október 12-én lett egy éve, hogy polgármesterré választották. Mit sikerült megvalósítani az elmúlt időszakban?

2010 és 2014 között számtalan jó dolog történt a kerületben, ezt szerettük volna folytatni, ezért is született a 35 pontos választási programunk. Az ígéretek között kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekes családokra, a nyugdíjasokra és a munkahelyteremtésre. Ha csak a főbb pontokat nézzük, csökkentettük például a kis- és közepes vállalkozások építményadóját, az önkormányzati bérlethelyiségek díját. Folytattuk és folytatni akarjuk a panelfelújításokat, amely újabb rezsicsökkentést jelent a kerületi lakók számára. Befagyasztottuk az önkormányzati lakások bérleti díját, támogatjuk az óvodásokat és az iskolásokat, 400 milliós óvodafelújítási programot hirdettünk az idei évben, a gyerekek kérésére gördeszkapályát építünk a Daru dombnál a már meglévő BMX-pálya, és kültéri fitnesz pálya mellé. Pályázatok útján segítjük a sportegyesületeket, amelyek „rezsióradíjon” tudják igénybe venni az önkormányzat infrastruktúráját. A gyerekek számára mára sikerült létrehozni egy olyan futballakadémiát, ahol a szerényebb lehetőséggel rendelkező családok tanulói is tudnak sportolni. A tagdíj 3000 forint, de ha valakinek ez is problémát jelent, az edző javaslatára elengedhetik az összeget. Jelenleg 125 játékosa van az egyesületnek, számuk folyamatosan gyarapszik. Külön öröm számomra, hogy sikerült elérnünk: Csepelen ma már minden diák számára biztosítva van a sportolási lehetőség. Gondoltunk az idősekre is. A nyugdíjasoknak nem kell fizetni az önkormányzati tulajdonú klubhelyiségek látogatásáért, ahogy a csepeli strand használatáért sem. Büszke vagyok arra, hogy körülbelül 1200 idős embert sikerült eddig hajókirándulásra csábítanunk. Támogatjuk a rendőrséget, nemrég vadonatúj terepjárót kaptak, emellett fenntartjuk a közterület-felügyeletet. Az egészségügyben is történt előrelépés: működtetjük a 24 órás gyermek- és felnőtt orvosi ügyeletet a kerületben, sikerült elérnünk, hogy csökkentsük a várólistákat az egészségügyi szolgálat tekintetében. Az egyik legfontosabb azonban az, hogy újra finanszírozzuk azt a gyermektraumatológiát, amelyet a szocialisták 12 évvel ezelőtt egyszer már megszüntettek. Kiváló a közmunkaprogramunk. A korábban segélyből élők most munkát kaptak az államtól, 31 százalékuk vissza is tudott térni a munkaerőpiacra. Persze a 2010 után elindult programokat továbbra is folytatni kívánjuk. Elég ha csak az útépítésre, vagy a csapadékvíz-elvezetésre gondolunk. A csepeli önkormányzat mozgástere, gazdasági lehetőségei az elmúlt években a megfontolt gazdálkodásnak köszönhetően sokat nőttek. A kerület a 2010-es, 4 milliárd forintos hiányhoz képest, amikor az önkormányzati dolgozók bérét is már csak folyószámlahitelből tudta finanszírozni, ma már több mint 1,5 milliárd forint tartalékkal rendelkezik.

Borbély Lénárd

Említette a munkahelyteremtést. Ennek kapcsán történt előrelépés?

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy igen. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb csepeli beruházása valósul meg a közeljövőben. Itt építi fel ugyanis logisztikai és raktározási terminálját a konténer átrakodások lebonyolításával foglalkozó METRANS Danubia Kft. Óriási beruházásról van szó, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a kelet-nyugati áruforgalom csomópontjává váljon. Örömhír volt ez számunkra, hiszen Csepel régi ipari hagyományokkal rendelkezik, az iparfejlesztés, munkahelyteremtés fontos a kerületben. A cég indulása 2017 elejétől várható, kezdésként körülbelül 200 embernek ad majd munkát. A beruházóval történő megállapodásunk arról is szól, hogy lehetőség szerint csepeliekkel töltsék majd fel ezeket a munkahelyeket. Persze Európa egyik vezető kikötő-logisztikai vállalata más cégeket is kerületbe hozhat, ami szintén új munkahelyeket jelenthet. Nagy siker továbbá, hogy a kormány és a Siemens között Csepelen köttetett stratégiai megállapodás alapján 2 év alatt több mint 200 fővel növekedett a munkahelyek száma. Elindult tehát az élet Csepelen, a gazdasági környezetet igyekszünk úgy alakítani, hogy a kerület az egyik legvonzóbb beruházási helyszín legyen – ezért is tartjuk például alacsonyan az adókat.

Ehhez kapcsolódik, hogy a közeljövőben állásbörze lesz Csepelen. Mit lehet erről tudni?

A börze november 17-én rendezi meg a Csepeli Járási Hivatal, lebonyolításához az önkormányzat térítésmentesen biztosítja a szervezőknek a Királyerdei Művelődési Házat. Ma már egyre több cég kínál különféle munkákat az embereknek. Mindez talán annak is köszönhető, hogy az ország gazdasági állapotáról kedvezőbb adatok látnak napvilágot. Csepelen jelenleg 2200 munkát keresőt tartanak nyilván, de a valós számukat 5000 főre becsüljük.

2010 előtt még lakóparkot álmodott az akkori önkormányzat a Kis-Duna partra. Mi a helyzet manapság azzal a területtel?

A Kis-Duna part Csepel egyik legfontosabb és kiemelkedő értékkel bíró zöldövezete. A szocialisták annak idején be akarták építeni a partot, 180 lakást álmodva oda, ami szerencsére meghiúsult. 2010 előtt a terület teljesen az enyészet martalékává vált, azóta viszont megtisztítottuk, a partvonal nagy részén felújítottuk, a sétányt közvilágítással láttuk el, ennek egyébként épp most tervezzük a továbbépítését egészen a Daru dombig. Emellett fitneszparkot, BMX-pályát is építettünk. Elmondhatjuk, hogy mára a Kis-Duna part ismét a csepelieké lett. A sétányt egyébként mindenképp természetes környezetében szeretnénk meghagyni, ezért is külön hangsúlyoznám, hogy csakis sport- és rekreációs célú fejlesztést támogatunk a területen. Ennek keretében előkészületben van egy sportcsarnok építése az ifjúsági tábor területén belül, amit igyekszünk komfortosabbá tenni, például úgy, hogy új komfortos szálláshelyeket alakítunk ki. A legfőbb célunk az, hogy az önkormányzat tulajdonába kerüljön a teljes Kis-Duna part, és kizárólag szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínt biztosítsunk az itt lakóknak, illetve az ide látogatóknak.

Választási programjában ígéretet tett arra, hogy felvirágoztatják a Csepeli Munkásotthont. Hogy áll most ez a dolog?

A Munkásotthon sokáig a csepeli álbaloldal utolsó bástyájaként volt ismert a kerületben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a kuratórium elnöke, a kurátorok, a felügyelőbizottsági tagok - talán egy kivételtől eltekintve - volt és jelenlegi MSZP-s képviselőkből, MSZP párttagokból, DK-sokból állnak. Az önkormányzat, amikor tudomására jutott, hogy az intézménynek súlyos anyagi gondjai vannak, próbált segíteni 30 millió forintot felajánlva számukra, cserébe azt kérte, hogy átlátható legyen a gazdálkodásuk. Ők azonban nem akarták az üvegzsebet, ezért kénytelenek voltunk lépni. Így Németh Szilárd csepeli országgyűlési képviselő törvényjavaslata nyomán az alapító jogok az önkormányzat egyik százszázalékos tulajdonú cégéhez kerültek, annak gyakorlója pedig úgy döntött, a kurátorokat és a felügyelő bizottságot lecseréli. A pénzügyi átvilágítással kezdünk majd, de mindenképp tartjuk magunkat az ígéretünkhöz. Ahhoz, hogy a Munkásotthon végre igazi kulturális fellegvára legyen Csepelnek.

 

Címkék: Csepel

Terítéken a polgármesterek - Interjú Gajda Péterrel

2016.03.19.

Ma 1 esztendeje, 2014. október 12-én kapott bizalmat 5 évre választóitól. Honlapunk ez alkalomból kérdezné Önt, hogy

A választási kampányban elhangzott ígéreteihez képest mit sikerült megvalósítania?

A kampányban elsősorban az elmúlt években elindított programok folytatását ígértem, s enek ütemezése jól halad. Amit erre az évre vállaltam - főleg az egészségügyi gép-műszer beszerzések területén sikerült megvalósítani, hiszen több tízmillió forintból szereztünk be új nőgyógyászati ultrahag készüléket és mammográfot a Kispesti Egészségügyi Intézet számára.

Időarányosan hogy áll a kerület fejlesztésével?

Az ígért vállalásainkat a 2014-ben. a kampányidőszakban bemutatott polgármesteri programban foglaltam össze. (egyébként itt megtekinthető: www.gajdapeter.hu) Ezt idén a képviselő-testület is jóváhagyta. Hivatali munkatársaimmal - az előző ciklusok gyakorlatának megfelelően - a hátralévő időszakra lebontva részletesen ütemeztük a feladatokat. Úgy érzem jól haladunk az elképzelések megvalósításval.

Milyen nehézségekbe ütközött a képviselőtestülettel történő együttműködése?

A 18 fős testületben egyértelmű 12 fős baloldali többség van, így jól együtt tudunk működni. Természetesen igyekszem korrekt kapcsolatra törekedni a kisebbségben lévő fideszes, LMP-s és jobbikos képviselőkkel is. A kerület érdeke az, hogy ne pártcsatározásoktól legyen hangos a helyi közélet, hanem folytatni tudjuk a nyugodt építkezést.

Mi az, amit nem sikerült az első esztendőben megoldania?

A ciklus első évében adósak maradtunk a programban ígért közösségi költségvetés kialakításával, de a 2016-ra szóló büdzsét már az igertek szerint készítjük elő.

Mi az, amiről már most látszik, hogy a ciklus végéig nem tudja megvalósítania?

Ahogy az előző két ciklusban, most is arra törekszem, hogy maradéktalanul tudjuk teljesíteni a vállalásainkat. Remélem, hogy minél több ígéret megvalósításával tudunk majd elszámolni a kispestiek felé 2019-ben.

A 2013/2014-ben tett szociális intézkedéseit fent tudja-e tartani a teljes ciklus ideje alatt?

Arra törekszünk, hogy a jogszabályi környezet változásaiból a kerületben élő segítségre szorulók minél kevesebb hártrányt érezzenek. Ehhez persze az önkormányzatnak saját forrásból többet kellett szánnia erre a területre.

Bevált-e kerülete szempontjából az új fővárosi struktúra?

Egyelőre korai lenne erről bármit is mondani. Az azonban igaz, hogy annak ellenére, hogy nem ülünk egy pártban főpolgármester úrral és helyetteseivel, a kerület és a főváros kapcsolata korrektnek mondható, próbálunk minden kérdésben szakmai alapon egyeztetni.

Milyen a kapcsolata a Fővárossal, illetőleg a kormányzattal?

u.a. mint az előző kérdésben. Kormányzattal leginkább a Budapesti Kormány Hivatallal van kapcsolatununk, s úgy érzem itt a személyes jó ismeretség miatt is korrekt partneri viszony alakult ki közöttünk.

Tervez-e újabb ciklust, vagy már keresi az utódját?

44 éves vagyok, az itt élők bizalmából ez a harmadik ciklusom. Egyelőre nem foglalkoztat a 2019-es választás. Az a célom, hogy a mostani vállalásaimat teljesíteni tudjam és tiszta lelkiismerettel állhassak majd a kispestiek elé.

Címkék: Kispest
12

Ezeket a cikkeket olvastad már?